Magyarország első népszavazását 1921. december 14–16. között tartották Sopronban és környékén, melynek értelmében – 7107 szótöbbséggel – Nyugat-Magyarország központja, valamint a várost környező nyolc település Magyarország része maradt. A helyi magyarság, valamint az évszázadok óta a régióban élő németek és horvátok többsége döntött úgy ekkor, hogy az 1919-ben, az első világháborút követően Saint Germainben kötött egyezmény értelmében Ausztriához csatolt terület mégis Magyarországhoz tartozzon.
