A Stanley Weiser (Tőzsdecápák) által jegyzett történet hipotézise szerint Bush személyiségére és egész életére egy „apakomplexus” nyomta rá a bélyegét. Az ifjú George egy olyan patinás családba született bele, ahol a férfiutódoktól elvárás, hogy választott hivatásukban a lehető legmagasabb szintre jussanak el. Bush ezzel a teherrel nagyon sokáig nem tudott megbirkózni, úgy érezte, mindenki az apját látja benne, miközben esélye sincs rá, hogy az ő sikereit megismételje. Fiatalsága így az alkohol és nők bűvkörében telt el, egyik – apja által szerzett – munkától vándorolt a másikig, és egészen 40 éves koráig képtelen volt eldönteni, mihez kezdjen az életével – legalábbis Stone és Weiser interpretációja szerint.
